Skizofrénia és depresszió

skizofrénia és depresszió

A skizofrénia krónikus mentális zavar, amely befolyásolja az ember gondolkodását, érzéseit és viselkedését. Bár a skizofrénia nem olyan gyakori, mint más mentális zavarok (a betegség életprevalenciája a becslések szerint 0,3% és 0,7% között van), jelentős károsodást okozhat a foglalkozási és társadalmi működésben.¹

A skizofrénia pszichotikus jellegzetességei jellemzően a tizenéves kor vége és a 30-as évek közepe között jelentkeznek, az első pszichotikus epizódok megjelenésének csúcspontja a 20-as évek eleje és közepe között van.

A skizofrénia tünetei kognitív, viselkedési és érzelmi zavarok egész sorát foglalják magukban. A skizofrénia tünetei három kategóriába sorolhatók:

Pozitív tünetek

A pozitív tünetek közé tartoznak a pszichotikus viselkedések, és a rendellenességgel diagnosztizált emberek elveszíthetik a kapcsolatot a valósággal.

  • Hallucinációk

  • Tévképzetek

  • Gondolati zavarok

Negatív tünetek

A negatív tünetek befolyásolják az érzelmeket és a viselkedést.

  • Csökkent érzelmi kifejezés

  • Lapos hatás

  • A dolgok és a társadalmi interakciók iránti érdeklődés hiánya

Kognitív tünetek

A kognitív tünetek gyakoriak, és foglalkozási és szociális károsodással járnak.

  • Memóriahiányok

  • Gyenge vezetői működés (nehéz megérteni az információkat és döntéseket hozni)

  • Lassú feldolgozási sebesség

  • Nehéz következtetni más emberek szándékaira (elmeelmélet)

  • A nyelvi funkció hiányosságai

Kapcsolat a skizofrénia & Depresszió között

A skizofréniával diagnosztizált emberek körülbelül 25%-a megfelel a depresszió kritériumainak.² A depressziós tünetek a betegség minden fázisában jelentkezhetnek, beleértve a pszichotikus epizódokat is, és a veszteség és a reménytelenség témáival társulhatnak.

A súlyos depressziós zavar prevalenciája körülbelül 7%, kor és nemek szerint jelentős különbségekkel.³ A 18-29 évesek prevalenciája háromszorosa a 60 évesekénél, a nőknél pedig 1,5-3-szorosa a férfiakénak.

A súlyos depressziós zavar (MDD) bármely életkorban előfordulhat, bár a betegség csúcspontja a 20-as években van. A major depressziós zavar lényegi jellemzője egy legalább kéthetes időszak, amely alatt érdeklődésvesztés vagy depressziós hangulat jelentkezik, amely a működés megváltozását jelenti, és amelyet az alábbiak közül öt (vagy több) jellemző:

  • Depressziós hangulat a nap nagy részében, szinte minden nap

  • Csökkent érdeklődés az összes vagy majdnem minden tevékenység iránt a nap nagy részében, szinte minden nap

A diagnózis felállításához az első két tünet egyikének meg kell jelennie.

  • Szinte minden nap jelentős fogyás, növekedés vagy étvágyváltozás (csökkenés vagy növekedés).

  • Alvászavar (álmatlanság vagy hipersomnia) szinte minden nap

  • Pszichomotoros izgatottság (nyugtalanság) vagy retardáció (lassulás) szinte minden nap

  • Fáradtság vagy energiaveszteség szinte minden nap

  • Szinte minden nap a bűntudat vagy az értéktelenség érzése

  • Csökkent gondolkodási, koncentrációs vagy döntési képesség szinte minden nap

  • Ismétlődő halálgondolatok, visszatérő öngyilkossági gondolatok, öngyilkossági kísérlet vagy egy konkrét öngyilkossági terv.

Ahhoz, hogy a súlyos depressziós zavar kritériumainak megfeleljenek, a tüneteknek jelentős károsodást kell okozniuk a szakmai, szociális vagy egyéb működési területeken, és a tünetek nem vezethetők vissza más betegségre, beleértve a kábítószerrel való visszaélést is.

A skizofrénia depressziós tünetei súlyosbítják a pszichoszociális működés hiányosságait és növelik az öngyilkosság kockázatát. A skizofréniában szenvedő egyének körülbelül 5-6%-a hal meg öngyilkosságban, és 20%-uk kísérel meg öngyilkosságot; az öngyilkossági kockázat a major depressziós epizódok alatt mindenkor fennáll.

Skizoaffektív zavar, depressziós típus

A skizoaffektív zavar, amely a lakosság nagyon kis százalékában fordul elő, a skizofrénia tüneteinek kombinációja depresszióval vagy mániával. Néha a skizoaffektív zavarban szenvedő egyén csak skizofréniás tüneteket és depressziós epizódokat tapasztal. Ezt depressziós típusú skizoaffektív zavarnak nevezik.

A depressziós tünetek ebben a betegségben hasonlóak az MDD-ben előforduló tünetekhez:

  • depressziós hangulat

  • az öröm hiánya a korábban élvezett tevékenységekben

  • a súly vagy az étvágy változásai

  • változások az alvásban

  • mozgás lassulása

  • energiahiány

  • bűntudat vagy értéktelenség érzése

  • koncentrálási nehézség

  • halál vagy öngyilkosság gondolatai

Major depressziós zavar pszichotikus tünetekkel

Egyeseknél az MDD pszichózissal együtt jelentkezik, amely egy átmeneti mentális állapot, amelyet kóros észlelések jellemeznek, és amely téveszméket és hallucinációkat is magában foglalhat. Amikor a pszichózis súlyos depresszióval jár, azt pszichotikus depressziónak vagy pszichózisos depressziónak nevezik. Becslések szerint a felnőttek 0,4%-a szenved pszichotikus depresszióban, és a 60 év felettiek 3%-a tapasztalja ezt.

A pszichózis önmagában nem betegség, és nem jelenti azt, hogy az azt átélő személy skizofréniában szenved. Skizofréniában a hallucinációk és téveszmék viszonylag állandóak lehetnek, és attól függetlenül előfordulnak, hogy valaki depressziós állapotban van-e vagy sem. A pszichotikus vonásokkal járó MDD-ben a depresszió a domináns jellemző.

Végül, az MDD pszichotikus tüneteinek jellemzően depressziós "témája" van, mint például a bűntudat, a szegénység vagy a betegség téveszméi.

Kezelés

A kezelés általában egész életen át tart, és magában foglalhatja a gyógyszeres kezelés, a pszichoterápia és a támogató szolgáltatások kombinációját.

Gyógyszerek

A gyógyszeres kezelés központi szerepet játszik a skizofrénia hatékony kezelésében. Az antipszichotikumokkal együtt felírt antidepresszánsok terápiás szerepet játszanak a skizofrénia depressziós tüneteinek kezelésében.

Pszichoterápia

Az egyéni terápia segít a skizofréniában és súlyos depressziós zavarban szenvedőknek normalizálni a gondolkodási mintákat és megtanulni a stresszel való megbirkózást. Segít a visszaesés megelőzésében is.

A családterápia támogatást és oktatást nyújt a skizofrén személyeket gondozó családtagoknak.

A csoportterápia segíthet a megbélyegzés csökkentésében és szociális támogatást nyújthat. Ez csökkentheti a magányosságot.

Támogató szolgáltatások

A legtöbb skizofréniában szenvedő személynek szüksége van a mindennapi életvitel támogatására.

A szociális készségfejlesztés javítja a kommunikációt, és segít az egyéneknek a mindennapi tevékenységekben való részvételben, míg a szakképzés segít az egyéneknek a munkára való felkészülésben, az elhelyezkedésben és a munkahely megtartásában.

Kórházi kezelés

Krízishelyzetben, különösen depressziós epizódok idején kórházi kezelésre lehet szükség a biztonság és a megfelelő öngondoskodás biztosítása érdekében.

PSYCHO-EXPERT